Milyen óvintézkedéseket kell betartani az egészségügyben dolgozóknak a májgyulladás megelőzése érdekében?

580
HOZZÁSZÓLÁS:

A védőoltást megelőzően a hepatitisz-B, az egészségügyben dolgozók körében, a munkakörük ellátása során szerzett betegségek közül, az első helyen állt. Franciaországban 1991. január 18-a óta a védőoltás kötelező (Magyarországon önkéntes alapon kérhető) minden egészségügyi szakmában, és ez minden olyan személyre vonatkozik, aki betegápolással foglalkozik.egeszsegugy

Ezzel szemben nincs védőoltás a hepatitisz-C ellen, ami pedig valós szakmai veszélyt jelent. így tehát az általános biztonsági és higiénés szabályokat kell alkalmazni.

Melyek a legfontosabb betartandó előírások?

Ezek az egyszerű szabályok vonatkoznak a kezelést végző teljes személyzetre, és minden intézményben alkalmazhatók, valamennyi páciens esetében is. Ugyanis ahhoz, hogy ezek a megelőző intézkedések eredményesek legyenek, mindenkire kell hogy vonatkozzanak.

Arról van szó, hogy lehetőleg el kell kerülni mindenfajta sérülést, horzsolást, szúrást, érintkezést a vérrel szennyezett eszközökkel, a korábbi sérülések (sebek, vágások) és a nyálkahártyák nem kerülhetnek vérrel kapcsolatba.

Ahhoz, hogy ezeket az intézkedéseket megfelelően alkalmazni is lehessen, általánosan elfogadottá kell tenni őket, mert pusztán csak az ismert fertőzött egyénekre vonatkoztatni (májgyulladás, AIDS) hamis biztonságot jelentene. Ugyanis bármikor kapcsolatba kerülhetünk olyan fertőzött személyekkel, akiknek szervezetében nincs antitest, vagy találkozhatunk olyanokkal, akiknek fertőzöttségét nem ismerték fel vagy nem vizsgálták, mint például a sürgősségi eseteknél, vagy azoknál, akiknél még az eredmények nem készültek el.

Egyébként ezek az egyszerű intézkedések, amelyek nem jelentenek különösebb korlátozást a személyzet számára, arra hivatottak, hogy elkerüljenek bármilyen, a vér útján fertőző betegséget; még általánosabban fogalmazva, minden olyan betegséget, amelyet védőoltással nem lehet megelőzni.

A gyakorlatban nagyon fontos pontosan betartani a következő szabályokat:

  • minden ápolási feladat előtt és után vízzel, szappannal, fertőtlenítőszerrel kezet kell mosni; a vérrel vagy a beteg testnedveivel való érintkezés után azonnal;
  • kötelező gumikesztyűt húzni minden olyan alkalommal, amikor előreláthatólag vérrel vagy más testnedvekkel, nyálkahártyával, szennyezett felülettel való érintkezés lehetséges. Fölösleges viszont a kesztyű használata, ha egészséges bőrfelszínhez érünk (beteg vizsgálata, kézfogás…);
  • a kezelőszemélyzetnél jelentkező legkisebb sérülést, például horzsolást is be kell fedni, főleg a kézen;
  • védőöltözet, maszk és védőszemüveg viselése szükséges abban az esetben, amikor apró szervrészecskék, vércseppek szertefröccsenése valószínű a beavatkozás során (leszívás, endoszkópos beavatkozás, nőgyógyászat…);
  • az injekciós fecskendőket, tűket és az éles tárgyakat nem szabad összetörni; védőkupakjuk visszahelyezése nélkül tilos az erre kijelölt, szilárd és törésbiztos, nem gyúlékony, megfelelő méretű és az ember keze ügyében lévő konténerekbe helyezni;
  • vérvételhez vákuumos eszközöket kell alkalmazni.

Vér vagy testnedvek kifröccsenésekor a bőrt alkohollal (vagy Betadine-nel) kell lemosni; a szennyezett felületeket hypóval kell letisztítani, vagy hypo és annak származékai hiányában, formalinnal kell fertőtleníteni.

Egy nemrégen elkészült tanulmány rámutat arra, hogy a balesetből származó, metszett sérülés esetén, ha azt fertőzött eszköz okozta, Hepatitis-B vírus esetében 37%, Hepatitis-d vírus esetén 3-10%, AIDS esetén 0,37% a fertőződés valószínűsége. Ugyanakkor francia felmérések szerint a sebészek 20%-a nincs beoltva a Hepatitis-B vírus ellen.

Amikor az egészségügyiek felemlegetik a foglalkozás körében, balesetszerűen szerzett fertőzés veszélyeit, ki kell azt is hangsúlyozni, hogy a kezelőszemélyzet nem mindig tartja be a megelőzést szolgáló előírásokat. Még akkor is, ha rendelkezésére állnak a szükséges eszközök, van elegendő ideje, megfelelő képzettsége, gyógyító tevékenysége során folyamatosan veszélynek van kitéve.

Ezért fontos az olyan anyagok, eljárások kidolgozása, amelyeknek használata során nem lehet választani a kevésbé biztonságos vagy a teljesen biztonságos művelet között; kialakításánál fogva csakis a biztonságosan használható eszközök (visszahúzható tűk), új befecskendezési módszerek (tű nélkül történő anyagbevitelt biztosító technika) jöhetnek számításba.

580
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]